10. Kezdeti lépéseink a kanadai oktatásban 1.

2020.02.16

Ez a téma már kiköltözésünk első napjától nagyon érdekelt és most szívesen osztom meg veletek  a tapasztalatomat! Kanadai általános iskolai életünk kezdetén egyrészt, mint szülő figyeltem árgus szemekkel, hogy megfelelő-e oktatási közegbe kerülnek-e a csemetéim; másrészt, mint tanár figyeltem kritikusan a tanárok mindennapi munkáját-- anélkül, hogy szegények tudtak volna róla. ;) 

De már az első iskola megnyert! Körzetileg egy művészetközpontú (arts-centred school) általános iskolát kaptunk, ami pár perc sétára volt a házunktól, megkönnyítve a napi suliba járást.

Calgary-ben töltött pár évünk alatt annyi iskolát, osztályt, tanárt és osztálytársat "ettünk meg", hogy erre esélyünk sem lett volna otthoni közegben! :D  De hogy miről is van szó pontosan, leírom, miközben elmesélem, milyen a kanadai oktatási rendszer. 

egy tipikus kanadai általános iskola kerítése :)                           falfestés az első sulink folyosóján                                                          

Az elementary school (általános iskola) intézményét öt évesen kezdik el látogatni itt a gyerekek; a kindergarten (óvoda/ iskolai előkészítős osztályok) egy éve alatt előkészülnek a hivatalos oktatási éveikre. Ide 11 éves korukig járnak, tehát kindergarten-től grade 6-ig (,ami az otthoni 5. osztálynak felel meg), meglepően lelkesen! Merthogy itt nagyon gyerekközpontú oktatás folyik. Az igazgató, a tanárok, az egész oktatási testület (városi és tartományi szinten is) azon fáradozik nap mint nap, hogy a gyerekek jól érezzék magukat az iskola falai között és legfőképp szeressenek tanulni, maradjanak nyitott, érdeklődő kis gyerkőcök! 

A tanárok nagyon lelkes, kedves pedagógusok, akik rengeteg programmal teszik színesebbé a mindennapokat. Komolyan mondom, egy kaland ilyen iskolába járni: szabadon választható fakultációk, amelyek kb. 10 hetente változnak, majd előadások sora, ahol megmutathatják a színész-dráma- és zenészpalánták a szülőknek, hogy mit tanultak. Mindeközben nincsenek leterhelve feleslegesen betanulandó képletekkel, szabályokkal, versekkel, feleletekkel stb. -- mert nagyon GYAKORLATIAS az itteni oktatás. Már egész kis kortól olyan készségeket tanítanak nekik, amelyek az életre készítik őket. És mindezt hihetetlenül színesen!

A képek az általános iskolánk különböző osztályainak bejáratairól (lsd. fentebb)

tantermi díszek--a gyerekek munkáival

Az iskola remekül felszerelt kívül-belül, nagyon jó állapotban lévő tantermekben, tornatermekben fejleszthetik magukat a gyerekek. Minden osztályteremben óriási digitális táblák, kivetítők, extra táblák; minden gyereknek saját iPad/ későbbiekben laptop, amit rendszeresen használnak. A mai napig elmentik a nagyobb projekteket Google Drive-ba, amit bármikor visszanézhetünk -- így is látva a hatalmas utat, amit megtettek idáig. 

A tantárgyak hasonlóak mégis nagyon mások:

Minden reggel csendes olvasással kezdenek a gyerekek; de sokszor együtt is olvas az osztály (egy könyvet teljesen végig), szépen lassan megbeszélve, feldolgozva az adott anyagot. A könyv mindig kortárs gyerekirodalomból van általános iskolában. Léteznek Reading Buddies (=olvasótársak) foglalkozások is, amikor a "nagyok" (4.-6. osztályosok) segítenek fejleszteni a kicsik olvasási készségét. Minden gyerek kap egy kis elsős/ másodikos társat egy fél évre, akivel együtt gyakorolja az olvasást, egyben már "önkéntesként" nyújtva segítséget. Imádnivaló volt, amikor a negyedikes kisfiamat (otthoni harmadikos) ,aki akkor még alig tudott angolul, a kis reading buddy-ja javította ki ezeken az órákon. :) 

Az iskolák sokszor felkérik önkénteskedni (volunteer) a szülőket is: kimondottan szeretik, ha az apukák, anyukák részt vesznek a kirándulásokon (field trip), szabadtéri vagy iskolai programokon. Egyrészt tudják, hogy a gyerekek nagyobb biztonságban vannak, ha több szem figyeli őket, másrészt a szülők a tudásukat átadva másképp is hozzájárulnak az osztály fejlődéshez.

A testnevelés órák fókusza kb. kéthetente változik, így a tanulók megismerkedhetnek egy félév során pl. a kosárlabdával, hula-hoopozással, focival, floor ball-lal, sorjátékokkal, afrikai táncokkal, zumbával, síeléssel, stb, stb. Mit nem adtam volna én, ha iskolás éveimben nem (szó szerint) évekig csak kézilabdázni/ kosarazni kellett volna -- gondolom van, aki tud ezzel azonosulni. :P A mozgás szeretetének átadását a változatos sportok megismertetésén keresztül kell kezdeni!

Az is nagyon érdekes itt, hogy nem erőltetik a gyerekekre azokat a dolgokat, amiket nem szeretnek. Előbb-utóbb mindenki talál magának valami szívének kedves dolgot az adott hónapban/ félévben. Természetesen matekozni mindenkinek kell, és nincs mese, íráskészséget is fejlesztenek ;) , de például, ahogy írtam, nagyon változatosak a mozgásos órák. Ugyanígy a készségtárgyak is: "Art" órán, többek között, hangszerekkel ismerkednek a gyerekek: mindenki kicsit "klampírozhat" a zongorán, ütheti a dobot, triangulumot vagy kipróbálhatja a gitározást. Pár héttel később pedig pl. papír machét készít technika óra címén ugyanazon óra keretén belül.

A matematika tanulásban sokkal lassabban haladnak. A gyerekeink fejszámolásban jóval előrébb voltak a társaiknál, ami nagy büszkeséggel töltötte el őket. De a szorzás és osztás levezetését tanulmányozva a gyerekeim füzetéből, azt gondolom, az a csoda, hogy itt egyáltalán megtanulnak szorozni a nebulók! :D Olyan bonyolult képlettel tanítanak, hogy a hajam égnek állt! De hál'istennek nem erőltették a mi gyerekeinkre az itteni módszert, elfogadták a magyar levezetést, ha látták, hogy jó az eredmény. :)  

Persze manapság már mindkét féle módon számolnak a gyerekeink -- sőt már egyes tanáraik is... mert megtanítottuk nekik... :)

Ha tetszett, oszd meg, ha úgy gondolod, hogy más is szívesen olvasná!

Spread the fun! :)

                    "Mit csinálnak másképp a kanadai oktatásban?"   Folytatásért katt a lenti linkre!