18., "Nem fejlődök angolból"

Útmutatót szeretnék adni azoknak, akik úgy érzik, hogy "nem igazán fejlődnek" a tanulmányaikban.

Mi lehet ennek az oka és legfőképp mi lehet a megoldás kulcsa?

Lehet, érezted már úgy, hogy hiába telnek a hetek, jársz rendesen angolórákra, mégsem éred el azt a szintet, ahol lenni szeretnél. Mégsem éred el azt a szintet, ahol szerinted már lenned kellene.

Ha lelkiismeretesen jársz órákra, és mégsem haladsz a tanulmányaidban, ennek több oka lehet.

1. 

Ha csak a heti órákon veszel részt, azzal még nem tanulod meg az anyagot. A nyelvórákon útmutatót kapsz, megtanulni neked kell a tananyagot, mert senki nem tudja elsajátítani helyetted. Kinek rövidebb, kinek hosszabb ideig tart ez az elsajátítási szakasz. Bizony van köze az életkorhoz, a memóriához és még pár másik dologhoz.

Azok, akik (bármiféle írásbeli, szóbeli, Listening) "házi feladattal" próbálkoznak otthon, átküldik javításra, utána pedig ellenőrzik a hibáikat, sokkal gyorsabban fejlődnek, mint azok, akik nem fordítanak időt a "csendes elmélyülésre" (ahogy én hívom a házi feladatot).

Aki nem gyakorol önállóan, az óriási lehetőségtől fosztja meg magát!

Képzelj el két helyzetet:

- az egyikben lemegy a heti angolórád, félreteszed a könyveket/ audiot, mondván nagyon elfoglalt vagy, majd a hétvégén talán előveszed a tanulnivalót. Közeledik az újabb tanóra napja/ideje, szorít a határidő, de sajnos csak nem tudsz időt fordítani arra, amit múlt órán átvettetek.

Mi történik az órán? Óra elején visszautaltok a korábban tanultakra (pl. olvasmány utáni feladatfeldolgozás formájában, vagy Post-reading kérdésben, amikor is az olvasmány szavait kell használni, de már a Te élethelyzetedre rávetítve) és mivel nem olvastad a szöveget egy hete, ezért alig emlékszel rá. Erőlködve próbálsz visszaemlékezni a tanultakra, épphogy előjönnek a múlt órai szavak, emiatt nehezen megy a mondatalkotás is. Emiatt a feladat sem olyan gördülékeny, inkább döcögős, nem érzel sikerélményt sem. Telik az óra...

Igaz ez a nyelvtani feladatokra is. Ha úgy érkezel órára, hogy elölről át kell venni, újra olyan mélységeiben az adott anyagot, mint az elmúlt órán, nem tudtok tovább lépni, vagy csak késéssel a gyakorlás részre (írásbeli, majd többszöri szóbeli gyakorlásra, szabad szituációkra) így nemcsak hogy időt, de pénzt is vesztegetsz.

Óra végén nem csoda, ha azt érzed: ma sem igen tanultál semmit…. És ez sajnos így is van. Pont annyit tudsz kivenni egy órából, mint amennyit korábban belefektettél!

- A másik helyzetben, bár nagyon elfoglalt felnőttként minimális szabadidővel, de megpróbálsz egy kis időt szakítani a két angolórád közötti gyakorlásra. Ha okosan csinálod, már van bevett módszered, csak a hatékony tanulási módszerekhez nyúlsz így akár fele annyi idő ráfordításból fel tudsz készülni a következő órára.

Mi történik ilyenkor a tanórán? A fent említett feladatok esetén például egyből emlékszel, mi volt az újonnan tanult szavak szövegkörnyezete (ezért tanulsz, olvasol, Listening-ezel szövegből és nem szótárfüzetből, igaz? Gyorsabb, hatékonyabb.) Ha emlékszel a szövegkörnyezetre, rögtön hasonló szituációban gondolkozol és használod a szót a Te életedre rávetítve is. Sikeres vagy, úgy érzed, tudod használni, érted az anyagot, de legalábbis érzed, hogy hogyan kell használni. Ez löketet ad, lendít előre. 

A legközelebbi órára felkészülten érkezel, akkor újra elmélyítitek a tudásodat, ezúttal más típusú feladatokban de ugyanabban a témában.

(Ne feledd: az órai szóbeli gyakorlás, "féléles, szituációs" bevetés mindig a gyakorlás legvégén jön csak el. Addig sok lépést le kell győznöd. Ezért is van az, hogy a Speaking - legtöbbször - a legutolsó készséged, ami kialakul/ fejlődik/tökéletesre csiszolódik. Teljesen normális, ha Nálad is így van.)

A fentiekből látszik, hogy aki nem gyakorol órákra, az megfosztja magát attól, hogy sikerélménye legyen. És ha folyamatosan nem jön a sikerélmény vagy csak nagyon lassan, abból előbb utóbb "menekülés" lesz. Ilyenkor elkezdődik az óralemondás, a nem érzem jól magam ma, most ezt/azt/fontosat kell intéznem—és végül elérkezik az idő, amikor teljesen lemondja valaki az angolórákat. Feladja. Mondván: ez sem jött be. Next, please.

Ezért az 1. jó tanácsom: 

Ha nehéz is néha időt szakítani rá, csak CSINÁLJ HÁZI FELADATOT, ha sikert szeretnél! Házi feladat A.K.A (=azaz): tanuld a szószerkezeteket szövegkörnyezetből, jegyzetelj a könyvedben, írj a munkafüzetedben, mondd hangosan a feladatokat, és Listening-elj!

 Ez az alap. Ettől függetlenül még olvashatsz, filmezhetsz etc. angolul, mindenképp épülni fogsz belőle valahogy, de a célirányos órai felkészülés, az éppen tanult anyag, az elmúlt órai anyagra épít.

Ha rendszeresen "írsz házit"= készülsz, és mégsincs haladás, akkor a tanulási módszereidben keresendő a hiba! (Erről korábbi posztokban olvashattál.)

Mi lehet még annak az oka, ha úgy érzed, hogy nem haladsz a tanulmányaidban?

2.

Elvárod magadtól, hogy többet tudj, mint ami valós elvárás lenne (pl. rögtön megérts egy filmet, dalszöveget stb.). Felmerül benned az égető kérdés: "Hogy lehet, hogy még mindig nem megy?? Már egy-két-hat-tíz hónapja tanulom, és még mindig "nem tudok" pl. folyékonyan beszélni / még mindig nem tudom használni az igeidőket/ ha valaki kérdez, még mindig nem tudok összefüggő mondatokban válaszolni a kérdezett témában", stb.

Ilyenkor érdemes kicsit elgondolkodni azon, hogy mi az, amit az elmúlt egy-két-hat hónapban tanultál. Mi az, amivel órákon foglalkoztatok.

--- Mert hogyan is várhatnád el magadtól, hogy folyékonyan beszélj pl. külföldi élményedről (ahol például lerobbant az autód), amikor a legutóbb órán tanult téma pl. a bankolás (Banking) volt, autómentésről szó sem esett.

--- Nem várhatod el magadtól, hogy minden témát ismerj, mert még csak most tanulod a nyelvet. Ez az előbbi mondat nagyon fontos, sok felnőtt nyelvtanuló hajlamos elfelejteni, hogy ő még angolból csak tanuló. Az életben már rég kijárta az iskolát, nem érzi, hogy bizony újra kisdiák lett belőle. Türelmetlen magával szemben, rég elfelejtette mivel is jár az, hogy újra "iskolapadba ült".

(Ezért könnyebb például gyerekeket oktatni. Nem haladnak gyorsabban a tanulmányaikban, mint a felnőttek, sőt, de örülnek az elért eredményeknek bármily apró is — ők ahhoz vannak hozzászokva, még ők még kisdiákok, minden szempontból zöldfülű tanulók. Azon kívül tudják, hogy kötelező házi feladatot írni, tehát angolórákra is így készülnek. Nyilván a tanulás a "munkájuk", de képzeljük csak el, mennyi tantárgyból kell egyszerre nagyon jól teljesíteniük!)

--- Szintén nem várhatod el magadtól, azt sem, hogy egyből tudj mindent használni élő szóban, éles szituációkban, mert a tanultaknak ülepednie kell. Sokszor fel kell merülnie pl. egy adott nyelvtani szerkezetnek, ahhoz, hogy kapásból/ automatikusan használni tudd élő szóban. ( És tudod, hogy kerül elő sokszor, az órákon kívül? Ha gyakorlod. Ha "házi feladat" formájában sokszor előhozod/ előhívod a memóriádból. A házi feladat nem merül ki a munkafüzet "töltögetésében", ennél sokkal összetettebb!)

Mindig elmondom a nyelvtanulóimnak, hogy a nyelvtanulás nem sprint, hanem maraton. Amikor nyelvet tanul valaki, olyankor egy újabb készséget sajátít el. Készséget tanulni pedig messze nem olyan, mint például megtanulni egy történelem leckét, vagy megérteni egy matek/kémia képletet és azt alkalmazni.

!!!!!   

A nyelv összetevői beszédbeli használatkor RENGETEG szálon futnak össze! Gondolj csak bele mennyi mindennek kell teljesülnie ahhoz, hogy összeálljon egy angol mondat szóban: alanyt egyeztetsz állítmánnyal, (C or UC?), szórendre figyelsz (már elvesztünk,igaz? ), pedig a vonzatok még elő se kerültek, minek kell ide segédige?, no és melyik … és ki fog figyelni a szép angolos kiejtésre??Nem könnyű, határozottan nem könnyű! Mondhatni évek hosszú munkája kell hozzá, hogy tökélyre fejleszd.

Ezért a 2. jó tanács: 

TÜRELEM, kedves felnőtt nyelvtanulók! 

Minimum heti 1-2 angolórát érdemes venni, és hosszútávra tervezni.

A siker nem marad el, ha a fenti két összetevőt alkalmazod:

egy kis házi feladat -- türelemmel fűszerezve.  

Egyik sem elegendő csak a másik nélkül.

Próbáld ki, kóstolj bele, meglátod, rákapsz Te is az ízére! :)